Brassó vidék, Burzenland: egykori közigazgatási terület Délkelet-Erdélyben. - A Barcasági-medence DNy-i részén, az Olt és a Brassói-havasok Fehér vm., Sepsiszék, Havasalföld, Fogarasföld közti ter-én alakult ki Brassó közp-tal. A honfoglalás után gyepűelve, szórványos szláv településekkel; Borsa, Magyarkő, Rakodó m., Brassó, Tatrang, Zajzon török eredetű helynevei szerint m-ok és csatlakozott határvédő besenyők(?) lakták. - 1211: a Barcaságot II. András a ném. lovagrendnek adományozta, kiváltságaik ellenében határvédelemre, s a Havasalföldön élő kunok közötti térítésre kötelezte őket. A lovagok emelték Kreuzburg, Feketehalom s a Törcsvári-szoros havasalföldi oldalán fekvő várat, vsz. Marienburgot. Ném. telepeseket hoztak, ~ határát kiszélesítették, önálló pénzt verettek. III. Honorius p. 1223-24: kivette őket az erdélyi ppség joghatósága alól, ami jogalap lehetett önálló állam alapítására. II. András ezért 1225: kiűzte őket Mo-ból. - 1234: ~ a kun ppséghez tartozott, 1241-42 u. az addigi közp. és vásároshely, Földvár szerepét Brassó vette át. IV. Béla 1265: Feketehalom várába szorította vissza a pártütő István ifj. kir-t. ~t 1285: újabb tatár betörés érte. Barcaság a székelyek gr-jának fennhatósága alá került, akit a Brassóban székelő alispán képviselt. 1288: a Barca ispánság (comitatus de Burcia) lakói Nyén és Bodola környékén székelyek, a síkvidéken szászok, Oláhtelek és Tohán környékén vlachok. Brassó és a szász falvak gerébjei szabadulni akartak a székely ispán fősége alól, 1331: ~ már districtus, e ker. jogi elnevezése 1876-ig megmaradt. - Egyh. szempontból ~et 1235-1309: a barcai v. brassai dékánság fogta össze, s ezt, mint a kun ppség pléb-it ált., 1331: a pápai tizedjegyzék nem említette. 1335-ig 14 helysége és vára ismert. I. (Nagy) Lajos 1353: megerősítette Brassó jogait, 1377: fölépítette Törcs kir. várát, ~ peremvidéke, Törcs s Höltövény kir. váruradalmak Fehér vm. részei maradtak. Az új közig. és jogi egység, ~ 5 város, ill. mezőváros közp-tal bírói székből állt, élükön bíróval, s a hozzájuk tartozó falvak élén a folnaggyal: Brassó szék (Botfalu, Szászhermány, Szentpéter, Vidombák), Feketehalom szék, Földvár szék (Höltövény, Szászmagyarós, Szászveresmart), Prázsmár szék, Rozsnyó szék (Keresztényfalva, Szászvolkány). Az 5 szék joghatósága Brassó város tanácsa volt, élén a főbíróval (iudex primatus, Stadtrichter), amely a székely ispán alá tartozott. Mátyás kir. 1486: terjesztette ki a szebeni szászok II. Andrástól kapott kiváltságait ~re, ezzel mentesítette őket a székely ispán főségétől, s ~ a szebeni királybíró hatósága alá kerülvén teljes jogú tagja lett a →szász universitasnak. 1421, 1438, 1508: a török betörések ismétlődései miatt Brassó erődrendszert, a falvak parasztvárakat építettek, megerősítették a tp-okat. - 1542 u. ~ szász lakossága az ev. vallást vette föl. 1603. VII. 17: Radu havasalföldi vajda Brassó mellett győzte le Székely Mózes csapatát, 1612. X. 16: Báthori Gábor Földvárnál verte le Weiss Mihály brassói bíró seregét. ~ Bethlen Gábor és I. Rákóczi György fejed. alatti gyarapodását tatár betörés, 1688: Badeni Lajos seregének dúlása akadályozta. 1690. VIII. 21: Zernestnél Thököly győzte le Heister cs. tábornokot, 1705: székely kurucok foglalták el. 1718-20: a pestis 17.458 lakóját ragadta el, az elnéptelenedett vidékekre rumének települtek. II. József közig. reformja 1784-90: Háromszék vm-be olvasztotta. 1848-49: a szabharcban ~ szász és rum. lakossága a Habsburgokat támogatta, 1848. XII: a m-lakta Hétfalut kifosztották. 1849. III. 18: Feketehalomnál Czecz János honvédei legyőzték, s a Tömösi-szorosig űzték az or. és osztr. csapatokat, III.19: Bem serege bevonult Brassóba. A Lüders tábornagy vezetésével támadó cári hadat VI.19-20: a Tömösi-szorost védő Kiss Sándor nem tudta feltartóztatni. A →kiegyezés után az 1795,92 km² területű, 1869: 83.900 lélekszámú ~et az 1876:36. tc. alapján Brassó székhellyel →Brassó vármegyévé szervezték. 88

Orbán VI. Barcaság. - Pesty I:126. - Graf, Benno: Die Kulturlandschaft des Burzenlandes. München, 1934. - Makkai László: A milkói (kun) ppség és népei. Debrecen, 1936. - Györffy I:821.